2011. április 26., kedd

SZERELMES TAVASZ II.

A kegyetlen, de reális lehetőség a szaporodás szabályozása. Nem tehetjük másként. De nem csak a szaporulat miatt, hanem az oly romantikus szerelmi élet veszélyei miatt sem. A legdurvább jelenség a csavargás: szerelmünk után utcákon, napokon át koslatva. A legtöbb baleset így esik. Autó, vonat, másik kutya, másik kandúr: harapások, karmolások, csonttörések, fertőzött sebek, fekete zsákok. Állatvédelmi, közigazgatási szempontból is óriási veszély.
A reális lehetőség a szaporodás szabályozása.
A mai technika tárháza óriási. Vannak fogamzásgátlók: ha máshonnan nem, de az emberi gyakorlatból tudjuk, nem mellékhatás nélkül. Kevés csúnyább szót találhat a nyelvünk annál, hogy magzatelhajtás. Orvosilag mégis hasznos dolog lehet a nem kíván szaporulat kivédésére. Itt sem mellékhatások nélkül.
A világ elterjedt gyakorlata, még ha lelkünkben kritizálható is a gondolat, a műtéti fogamzásgátlás, azaz az ivartalanítás. Rossz szó, hiszen az állat ivara és számos arra jellemző tulajdonsága nem vész el, pusztán szaporodási képessége. Nőstényeknél ez hasüregi műtét, hímeknél sokkal egyszerűbb technikai megoldás.
Babonák, tévhitek sokasága csoprtosul a téma köré. Legalább egyszer legyenek kölykei! Teljesen téves felfogás. Kimutatott és sokezer példa alapján kimondható az, hogy a még nem szült nőstények ivartalanítása után az emlődaganatok megjelenési esélye lényegesen kisebb, mint azoké a társaké, akik nem esnek át a műtéten. A legalább egy ellésen átesettek majd megoperáltak esélyei is kisebbek az emlődaganat kialakulására, ám ez az eltérés lényegesen kisebb az előzőeknél. A hímek sem veszítenek karakterükből annyit, mint a babonák mondják: ám a számszerű adatok lényegesen hosszabb életet ígérnek.
A legtöbbet az elhízást emlegetik. Szögezzük le: hízni kajától lehet! Tény, hogy az ivartalanított állat táplálék igénye kevesebb, hiszen nem szerelmes heteken át étlen és szomjan, nem szopják a tejecskéjét évente kétszer úgy hatan-nyolcan. Tehát másképp kell táplálni. Nem az ivartalanítástól híznak el, hanem a tévesen értelmezett szeretettől, amit a gazdi ennivalóval akar megvásárolni tőlük. A gazdi, akinek lelkiismeretfurdalása van, amiért ezt tette – tetette vele, kompenzálni akar a jutalomfalatokkal. És a végén neki lesz igaza: nézd, mi lett belőle, egy töltött zokni!
Nem csak én látom így, hanem a világon mindenki, aki reális állatvédelemmel foglalkozik: a szaporodást és annak minden káros-kóros következményét szabályozni kell! Mai technikai tudásunk szerint ennek kivitelezhető és megfizethető megoldása minden kritikája mellett is a műtéti megoldás.
Ne döntsünk azonnal. Beszéljük meg az érveket és ellenérveket. De legalább beszéljük meg, valaki valakit győzzön meg az igazáról! Keressünk szakembert és beszéljünk róla!
Megjelent a Zöld Sárvár tavaszi számában

SZERELMES TAVASZ

Romantika ide vagy oda: vannak realitások is. Kedvenc háziállataink szerelmi élete lényegesen több bonyodalommal jár, mint ahogyan őket az az első pillanatokban, nyöszörgő, kedves kis gombócként elképzelnénk. Így van ez kutyával és macskával egyaránt, hiszen a szerelem a dolog romantikus része, ám a szaporulat maga a valóság.
A tenyésztők nyilván máshogy látják – ám ott a romantikát a célzott párosítás, az eladható kölykök száma és minősége, az utódok kiállítási eredményei helyettesítik.
A hobby állattartók számára a terhek maradnak. Ezen terhek egyik része a szaporulat: mit tegyek egy rakás kis keverékkel, kinek ajándékozzam el a rettenetesen telített piacon, jó helyre kerülnek-e, keressem-e az állatvédőket? De hát az állatvédők mitől vagy kitől védenék az állatot?
Az éhezéstől, a gazdátlanságtól, vagy tőlem, amiért felesleges szaporulatot engedtem megszületni? Felesleges? Tudom, hogy egyetlen egyed sem lehetne felesleges. Mégis azt kell mondanom, hogy van egy határ, ahol el fog fogyni a reálisan rájuk fordítható táplálék, élettér és nem utolsó sorban a gondoskodás és szeretet. Merthogy a pénz se sok, de valahogy a szeretet se elég ahhoz, hogy a biológiai értelemben jól szaporodó fajokat – így a kutyát és a macskát – korlátozatlan szaporulatával gondozza az ember.
A kegyetlen, de reális lehetőség a szaporodás szabályozása.
folytatjuk...
Megjelent a Zöld Sárvár 2011. tavaszi számában