- Ha a törvény célja az volt, hogy rendet tegyen a hazai ebtartásban, akkor az jó, de vannak félelmeim a végrehajtással kapcsolatban. A chipezésnek, a gazdik adatainak adminisztrálásának komoly költségei vannak, ki fogja ezt kifizetni? A tulajdonos, vagy az önkormányzatok? - teszi fel a kérdést dr. Kereszty Gábor sárvári állatorvos, aki úgy véli, az első két évben alighanem több lesz az önkormányzatok költsége, mint az ebadóból származó bevételeik.- Az ebadó negatív hozadéka lehet továbbá, hogy tömegével teszik utcára a kutyákat. Őket csakis a gyepmester tudja befogni. Ez költség, a menhelyen való tárolás úgyszintén. Ha az állatmenhely betelik szükség lehet altatásra; és az itt, vagy a közterületeken fellelt és összegyűjtött állati hulladék elszállítására, megsemmisítésére - magyarázza a szakember. - Ezeket ugyancsak ki kell fizetnie valakinek. Abban mindeni egyetért, hogy első lépésként szükséges egy közös adatbázis létrehozása. A magam részéről azt látnám jónak, ha a chipezés és gazda regisztráció költsége az első évben kiválthatná az ebadót. A másik hatalmas problémának a rendszer ellenőrizhetőségét érzem. Kedvenc példám: 2010 július 1-től kötelező mikrochippel megjelölni azokat a kutyákat, amelyek gazdát cserélnek. A törvény másfél éve hatályos, én a praxisomban azóta mindössze egy gazdával találkoztam, aki kérte a chip beszerelését. A hatóságnak, sem ideje, sem pénze ellenőrizni a törvény végrehajtást. De mondhatnám az ebek kötelező veszettség elleni oltását is. Jó, ha a kutyák nyolcvan százaléka megkapja. A kimaradókat senkinek nincs kapacitása feltérképezni, szankcionálni.
A cikk a "Vas Népe" hasábjain, ide linkelve olvasható!