MIÉRT FÉL MORZSI A RENDELŐBEN?

Egyáltalán, érthetetlen, hogy egy egész kutya miért fél!
Valljuk be: Morzsiék nem szívesen jönnek be. Húzva, vonva, kézbefogva, rimánkodva kerülnek a vizsgálóasztara, riadtak vagy netán agresszívek a félelemtől.
Az okosok azt mondják, hogy a fájdalomérzet, a félelemérzet kondicionálódik, a rossz tapasztalat okozza a menekülés kényszerét. Azért ezt bontogassuk ki, mi fájhat!
Szuri! Hát persze, hogy ez az első, a fájdalom abszolút jelképe! Nos, azért ezt nem kell eltúlozni. Egy bőr alá beadott védőoltás szinte alig jelenthet fájdalmat. Az izomba adottak kicsit fájdalmasabbak lehetnek: mégis inkább azt tapasztaljuk, hogy a kutya számára jóval nagyobb stressz a rögzítés, a beavatkozáshoz való megfogás. Kiemelt kellemetlenség lehet a hőmérőzés, hiszen a számára kevéssé ellenőrzött területen dolgozunk!
Valóban vannak fájdalmas beavatkozások is. Ha már pont itt hátul járunk, akkor a végbélmirigy tisztítása vélhetően nem kellemes. Úgyanígy egy hallójárat gyulladása esetén a kezelés fájdalommal járhat. Mégis sok kutyában a nem fájdalmas beavatkozások is ugyanilyen stresszreakciókat váltanak ki. Természetesen a fájdalmas beavatkozások némelyikénél az állatorvos mérlegeli, hogy azt bódításban vagy altatásban végezze el. Mérlegeli ilyenkor az altatás kockázatának arányát a beavatkozás fontosságával és a fájdalom mértékével.
Mégsem teljes a képünk, ha Morzsi félelmeit csak a fájdalmas élményekhez kötjük. Soha nem szabad elfelejteni a kutya egyik legfejlettebb érzékszervét: az orrát. Mi is tudjuk magunkról, hogy az orvosi rendelő vagy a kórház sajátos szaga – benne a fertőtlenítőszerek, gyógyszerek – bennünk is kiváltják a magunk félelmeit. Morzsiék szagérzékelése nagyságrendekkel múlja felül a miénket.
Annyira szeretném azt mondani, hogy Morzsi olyan okos, hogy tudja, hogy azért csináljuk, hogy neki legyen jó. De ember ésszel nem tudunk kutyaként gondolkodni. Meg azt is valljuk be magunknak: mi is szorongunk az emberorvosi rendelőben!
Morzsit nyugtatgatta, simogatta de a szuriját beadta:

Keresztydoki

az Új kutya novemberi számából

MIT ESZIK A MORZSI?

Hát csontot, nem? Kutya: és ezt minden gyerek tudja, hogy a kutya csontot eszik. Nem értem, miért kell ezt bonyolítani, mindenki mást és mást mond.
Akkor mégis mi az a korszerű táplálkozás? Merthogy a Morzsigazdák mit esznek, ők se tudják. Mondja nekik mindenki az okosat: koleszterintől a rostokig, táplálékkiegészítőktől a vitaminokig, ásványoktól a nyomelemekig. Valószínűleg annyi félét, hogy maguk se tudják, mit egyenek. S esznek tovább.
Mint ahogyan a mai emberi populáció legnagyobb problémája az elhízás, úgy társállataink se maradhatnak le a küzdelemben. Hogyha a dagadt emberek társadalmaiban még a tengerimalacok nagyrésze is májelzsírosodásban szenved, akkor miért csodálkozunk, ha az utcán sétálva megint és megint elhízott kutyákkal találkozunk?
Miután a Morzsigazdák kóros táplálkozási szokásai javarészt lelki eredetűek, lelkük legbelsőbb kincse, aki itt most Morzsi, ugyanúgy lelki célpont. Szeretni akarunk, mert szeretni jó és szép. Ha elveszítettük azt a képességünket, hogy a szívünkkel és a lelkünkkel szeressünk, akkor szeressünk kajával: nézd, milyen boldog! Nem megmagyaráztuk már magunknak is sokszor, hogy a csokiban boldogsághormon van?
Mi lenne, ha többet sétálnánk? Labdázás? Azt nagyon szereti! Ja, éretm. Nincs idő.
S akkor mégis, mit értünk korszerű kutyatápláláson?
Korunk praktikumaként nyilvánvaló a kutyatápok etetése. Itt keveredünk bele a legnagyobb kavalkádba. Mi a jó táp? Ez ezt mondta, a másik másikat ajánl.
Senki előtt nem titok, hogy az állateledelek gyártása és forgalmazása világméretű üzlet, ahol mindenki megpróbálja bizonyítani, hogy nincs nála jobb. A mai Morzsitartó mai kérdése cseppet sem átfogó: egyre kíváncsi, hogy melyik tápot etesse.
A válasz minden esetben az állat élettani igényeinek, fejlődésének kielégítése, azaz a hozzá szükséges tartalom megtalálása. Ebben szakemberek tudnak segíteni -semmiképp sem szóbeszédek vagy a reklámok.
A teljes cikk az Új kutya szeptemberi számában!

MORZSI, PAKOLUNK, UTAZUNK!

Maradjunk a magunk födrészén, az Eu-n belül.
Helyből bukok a nemzetközi oltási igazolvánnyal. A régi formátumú oltási könyvek szinte mindegyikére ráírták, hogy nemzetközi. Jól is hangzott , volt ami több nyelven tartalmazta az adatokat. Igen ám, de mára itthon is cserélni kell őket: ez évtől csak a sorszámozott könyvek elfogadottak.
A sorszámozott könyv nem csak a sorszám / ez azt jelenti, követhető, hogy kinek adták ki / miatt fontos. Formátuma egységes és tartalmazza az állattartással kapcsolatos jogszabályokat is. Tehát újabb, pontosabb – a külföldi utazáshoz mégsem elég.
Útlevél van, kérem, Nemzetközi Állatútlevél. Csak chippel, csak útlevéllel, csak Morzsinak, csak most vagy bármikor, ha utazna.
Az útlevelet a kezelő állatorvos állítja ki, azonnal megvan. Meg kell lennie az azonosításnak is, azaz a microchipnek. Ez is néhány perc. Akkor indulhatunk? Nézzünk csak bele a védőoltások rovatba! Az utazáshoz az egy éven belüli, de két hétnél régebbi veszettség elleni oltás is szükséges!
Így már teljesebb a kép, tanácsunk mégis utazás előtt a pontos tájékozódás a célország szabályai iránt. Únió ide vagy oda, lehetnek eltérések.
Az állatútlevél egyik rovata a veszettség elleni ellenanyagok szintjének igazolása. Mikor kellhet? Vagy akkor, ha a célország megkívánja, vagy ha elhagyjuk az Úniót és vissza szeretnénk térni. Az igazolást vérvizsgálati eredmény alapján állítják ki, melyet jó, ha mellékelünk: angol nyelvű hivatalos irat. A vérvizsgálat legalább két héttel az oltás után történik, azonosított állatnál végezhető el s kijelölt laboratóriumok végzik. Átfutási idejére számoljunk két hetet. Ez az eredmény – természetesen ha megfelelő, azaz Morzsi vérében a veszettség elleni ellenanyagok szintje elér egy megfelelő értéket – egy életre szól. Azzal a feltétellel, hogy a védőoltások szabályszerűen, azaz egy-egy éven belül történnek meg a vizsgálat után.

BÜDÖS MORZSI

Nálam jobban senki sem szeretheti a kis büdöst: de most büdös! Mit csináljak, hiszen együtt élünk és szagolnunk kell egymást. Csak abban reménykedhetek, hogy nem épp most ír egy cikket rólam egy kutyáknak szóló emberbarát újságban, hasonló témában.Súlyos lenne, de azon kívül, hogy lezuhiztam, hidegzuhanyként ért, hogy az én kutyám – mármint a Morzsi – büdös lehet.
Némiképp elcsavarodott orral szagolgatom Morzsit: nem külső szennyeződés. Akkor mi lehet? Elvileg a lába is lehet büdös, de ez nem igaz. Valóban “izzad” a kutya a talpán, ám ez nem jelent a mi orrunkkal bödöset. Ha idegesek, talpuk látható nedves nyomot hagy a járólapon, szaga mégsem kellemetlen.
Akkor a szája! Valami olyat evett? Nem lehet, az akár a következő etetésnél elmúlik. Nem rossz tipp a száj: a fogkő folyamatosan és nagyon büdös szájszagot produkál. A szájban jelenlévő gyulladás – mely leggyakrabban a fogkő és lepedék eredménye – illetve a porózus kövekben és lepedékben élő baktériumok folyamatos, rendkívül kellemetlen szagot árasztanak. Nem csak a bűz, hanem a gyulladás megszüntetése és a fogak megóvása érdekében is indokolt a kezelés.
A hónalj? Na, az biztosan nem, de jó úton járunk: mirigy! A bűzmirigy! Igen, onnan jött a szag! A végbélnyílás körüli bélsár szennyeződés / magyar fordítás: kakis popsi / kizárt, megnéztem. A bűzmirigy - más néven végbélmirigy a tettes.
A végbélmirigyben felgyűlt és besűrűsödött, bomló fehérje tartalmú váladék / egyben a szag tulajdonosa és okozója / fehérjeként allergizálja, érzékenyíti a bőrt, szembetűnően a legvékonyabb, legérzékenyebb területeket is. Ilyen a fülkagyló belső oldala. Tehát a kulcsszavak: büdös, szánkázik, nyalogat, viszket: elsőként a végbélmirigyre gondolunk!

a teljes cikk az Új Kutyaszövettség júniusi számában!

VEMHES SZUKA IVARTALANÍTÁSA

KÉRDEZTÉK - VÁLASZOLUNK!Kérdésével kapcsolatban (a várható ellés előtt néhány nappal történő ivartalanításnak mi a veszélye) a következőket tudom mondani:
a hazai szakmai irodalomban viszonylag kevés ide vonatkozó közlés van a vemhes és nem vemhes szukák ivartalanításáról. Azt viszont leírják, hogy a szuka ivartalanításának optimális időpontja a tüzelés után legalább két hónap elteltével a teljes hormonális nyugalmi időszak. Saját tapasztalataink és a kollégákkal való rendszeres konzultáció alapján azt kell mondanunk, hogy a magas vemhes (a vemhesség harmadik harmadában lévő) szukák ivartalanítását műtéttechnikailag jóval nagyobb rizikójúnak ítéljük meg. Ennek okai a következők:
A vemhes méh érhálózata lényegesen nagyobb forgalmú, így a lekötési helyek biztonságos ellátása nagyobb hibaforrás lehet.
A nagyobb méretű méh eltávolításakor a hasi térfogatváltozás nagyon gyors, illetve az állat folyadékér háztartásából azonnal és radikálisan nagy folyadéktömeget kapcsolunk ki. Ez növeli a sokk veszélyét, mely a műtét során folyamatosan adagolt infúzióval védhető, de rizikótényezőnek nevezhető.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a nagyvemhes szuka ivartalanítása jóval nagyobb veszélyforrás az állatra.

Annak megítélése, hogy a magzatok az ellés előtt néhány nappal már életképesek s gyakorlatilag a műtéttel a megszületendő kölykök euthanasiáját hatjuk végre, úgy gondolom, hogy morális kérdés, melyet egyelőre sem a szakma, sem az állatvédelem nem szabályoz. Ebben az esetben a kölykök az anyai keringésből kikapcsolva oxigén hiányában pusztulnak el.
Miután ez a kérdése felmerült, néhány kisállat praxisban dolgozó kollégámmal konzultálva - közülük jónéhányan szakállatorvosok- arra a következtetésre jutottam, hogy a kutyatartás morális kérdéseit is átérző kollégák ilyen műtétet csak életmentő esetben végeznek el, mint ahogyan azt a mi rendelőnkben is tesszük.

A SÁRVÁRI ÁLLATORVOSI RENDELŐ 20 ÉVES!

1990. áprilisában kapta meg rendelőnk működési engedélyét. Akkor 36 négyzetméteren, heti 15 órában láttuk el betegeinket. Ma 130 négyzetméteren, korszerű műtővel, röntgennel, ultrahanggal, laborral, felszerelés bolttal, heti 34 órás nyitvatartással, ügyelettel dolgozunk.

KULLANCSBETEGSÉG: A BABESIOSIS

A babesiosis kórokozója egy olyan egysejtű lény, mely a kullancs vérszívásakor a kutya vérébe jut, ott a vörösvérsejtekben szaporodni kezd. A szaporodás, azaz megkettőződés során a vörösvértestek szétesnek. Kialakul a következő logikai sor: a vérfestéknek / haemoglobin / távoznia kell : tehát a veséken át a vizeletbe jut. A látható, klasszikus tünet a vizelet színelváltozása. Az először sötétsárga szín narancsvörössé, később vérvörössé, majd kávébarnává változik. A vesék feladata nem egyszerű, gyorsan, nagy mennyiségben kell átszűrniük a jó nagy haemoglobin molekulákat. Az elhúzódó esetekben ezt már nem tudják teljesíteni: a szervezetben maradó vérfesték láthatóvá válik a nyálkahártyákon, sokszor a bőrön is. Az állat besárgul. Ez az a pont, amikor már lényegesen nehezebb segíteni. A besárgult babesiás kutyák nagyobb része néhány napon belül elpusztul.
A kezdeti időszak még jó esélyt ad a gyógyításnak. A szervezet részéről segítő jelzések érkeznek: a vizelet színelváltozása mellett a magas láz és a vele járó levertség figyelemkeltő!
A betegség könnyen megállapítható laboratóriumi vizsgálattal: a megfestett vérkenetben mikroszkóp alatt jól láthatók a kórokozók. Mégsem mindig erre a vizsgálatra alapozunk.
Számos kollégámmal együtt azt mondjuk, hogy szinte egyértelmű előzmények és jellegzetes tünetek esetén hiba várni a laboratóriumi eredményre: azonnal megkezdjük a gyógykezelést.
A tüneti kezelés része a lázcsillapítás, esetenként a folyadék vagy vérpótlás. A legfontosabb mégis, hogy az állat megkapja a betegség ellenszerét! A rendelkezésünkre álló készítmény gyorsan és hatékonyan pusztítja el a kórokozót. Igaz, hogy fájdalmas, szövetizgató, nyálzást, hányást okoz: de megmenti az állat életét. Soha nem elég – ezt hosszú évek bizonyítják – elégszer elmondanunk a korai felismerés és kezelés jelentőségét. Sok esetben egy nap ide vagy oda jelenthet életet vagy halált.
A teljes cikket az ÚJ KUTYA áprilisi számában olvashatja!

BOLHÁK : ÖRÖKZÖLD TAVASZI TÉMA

A bolhák szemmel jól látható, lapított testű rovarok. Kutyában leggyakrabban a fekete változat fedezhető fel a szőr között, de nem csak a rovar jelenléte, hanem annak ürüléke is árulkodik a fertőzésről. A szőrszálak tövében jó szemmel megláthatjuk a feketés ponthalmazokat. Ha ezeket kifésüljük, fehér papírlapra szórjuk és vizet cseppentünk rá, jellegzetes rozsdavörös színelváltozást látunk. A belső élősködők közé tartozó galandférgek egyik jellegzetes képviselőjét a bolhák terjesztik. A samponok és lemosók hatása kevéssé tartós. A spray formátumú szerek skálája széles: azokon a gyártó közli a várható hatásidőt.
Megelőzésként a parazita ellenes nyakörvek, hátra cseppenthető készítményekszámítanak a legnépszerűbbeknek.
/A Kutyaszövettség márciusi számából /