Hogy a kutya ne maradjon gazda nélkül!

Stroke Magyarországon

"Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. ... Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre."

Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapitvány munkatársa üdvözli Önt! Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik halálesetért? És tudta, hogy három esetből kettő megelőzhető, ha még időben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentőt hivunk? Most Ön is tehet ezért, mindössze ezt a levelet olvassa el figyelmesen, és küldje tovább ismerőseinek, barátainak!

Magyarországon öt millió e-mail cim létezik (de ennél kevesebb cimzett) - ha csak egy részükre eljuttatnánk a levelet, emberi életeket mentenénk meg!

Es egy történet, melyet érdemes elolvasnia - hiszen, ha mindenki emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.

"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.

Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

A stroke felismerése. (Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.)

Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerű kérést mond az illetőnek: M. .... B. ..... E. ......

1. M: Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.

2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot (összefüggően: pl. Szép napunk van.).

3. E: meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket!

Még egy jel: Mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.

Ha a nyelv kicsavarodott , ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

Egy kardiológus szerint, ha mindenki, aki megkapja ezt az e-mail-t és elküldi 10 embernek, akkor azzal legalább egy életet meg lehetne menteni."

KUTYÁK ÉS TÜZIJÁTÉKOK

Újból aktuális, hiszen közeleg az Ünnep, melyet ki tudja, miért, de az emberek tüzijátékkal ünnepelnek. Valójában ma már egy születésnap is megérdemel egy tüzijátékot...                                                  
A kutyák ezt kissé másként gondolják. A dörrenések félelmet, furcsa magatartásformákat teremtenek. Tüzijáték után a város megtelik gazdátlanul kóborló állatokkal. Széttépik a kerítést, menekülni próbálnak vagy egyszerűen csak rettegnek odahaza. Segítségként az emberek nyilván a gyógyszeripar segítségét hívják. Rendjén van ez így, hiszen vannak direkt ilyen esetekre kifejlesztett készítmények. Némelyik emberi szer is alkalmas lehet a megoldásra, természetesen az adagolás helyes megválasztásával. Nos, nagyon kérek mindenkit, ne önállóan: nagy baj lehet helytelen szer vagy adag megválasztásánál! Minden esetben kérjék állatorvosuk tanácsát!

Új rendelet

Tilos a kutyák fülének csonkítása augusztus 1-jétől, és farokkurtításra is csak az állat hétnapos koráig lesz lehetőség mostantól. Az ebek chippel történő megjelölésére azonban még van öt hónapjuk a gazdáknak – erre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kedden.

Augusztus 1-jén hatályba lép a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet legújabb módosítása, ami leginkább az ebtartókat érinti.

Az egyik legfontosabb változás a kutyák kötelező chipes megjelölése. Január elsejétől négyhónaposnál idősebb ebeket már csak elektronikus transzponderrel (chippel) megjelölve lehet tartani. A gazdáknak tehát még öt hónap áll rendelkezésükre, hogy elvégeztessék a szükséges állatorvosi beavatkozást.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény szerint az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 forint kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az országos eb-adatbázisba való regisztráció díját.

Az új előírások értelmében kistestű ebeknek (20 kilogrammig) legalább 10, közepes testűeknek (20-40 kilogramm) 15, nagytestűeknek 20 négyzetméter területet kell biztosítani a jövőben.

Változnak a kikötve tartás szabályai is. Kistestű ebet legalább 4, közepes testűt 6, nagytestűt 8 méteres eszközzel (lánc, kötél stb.) szabad csak megkötve tartani.

Fontos változás még, hogy a kutyák küllemének megváltoztatása céljából ezután fülcsonkítást nem, csak farokkurtítást lehet végezni, azt is csak az állat hétnapos koráig. Szintén újdonság, hogy az eb-, a macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig kötelező lesz anyjukkal tartani.

(MTI)

EBADÓ - ADOK-KAPOK?

- Ha a törvény célja az volt, hogy rendet tegyen a hazai ebtartásban, akkor az jó, de vannak félelmeim a végrehajtással kapcsolatban. A chipezésnek, a gazdik adatainak adminisztrálásának komoly költségei vannak, ki fogja ezt kifizetni? A tulajdonos, vagy az önkormányzatok? - teszi fel a kérdést dr. Kereszty Gábor sárvári állatorvos, aki úgy véli, az első két évben alighanem több lesz az önkormányzatok költsége, mint az ebadóból származó bevételeik.
- Az ebadó negatív hozadéka lehet továbbá, hogy tömegével teszik utcára a kutyákat. Őket csakis a gyepmester tudja befogni. Ez költség, a menhelyen való tárolás úgyszintén. Ha az állatmenhely betelik szükség lehet altatásra; és az itt, vagy a közterületeken fellelt és összegyűjtött állati hulladék elszállítására, megsemmisítésére - magyarázza a szakember. - Ezeket ugyancsak ki kell fizetnie valakinek. Abban mindeni egyetért, hogy első lépésként szükséges egy közös adatbázis létrehozása. A magam részéről azt látnám jónak, ha a chipezés és gazda regisztráció költsége az első évben kiválthatná az ebadót. A másik hatalmas problémának a rendszer ellenőrizhetőségét érzem. Kedvenc példám: 2010 július 1-től kötelező mikrochippel megjelölni azokat a kutyákat, amelyek gazdát cserélnek. A törvény másfél éve hatályos, én a praxisomban azóta mindössze egy gazdával találkoztam, aki kérte a chip beszerelését. A hatóságnak, sem ideje, sem pénze ellenőrizni a törvény végrehajtást. De mondhatnám az ebek kötelező veszettség elleni oltását is. Jó, ha a kutyák nyolcvan százaléka megkapja. A kimaradókat senkinek nincs kapacitása feltérképezni, szankcionálni.
A cikk a "Vas Népe" hasábjain, ide linkelve olvasható!

SZERELMES TAVASZ II.

A kegyetlen, de reális lehetőség a szaporodás szabályozása. Nem tehetjük másként. De nem csak a szaporulat miatt, hanem az oly romantikus szerelmi élet veszélyei miatt sem. A legdurvább jelenség a csavargás: szerelmünk után utcákon, napokon át koslatva. A legtöbb baleset így esik. Autó, vonat, másik kutya, másik kandúr: harapások, karmolások, csonttörések, fertőzött sebek, fekete zsákok. Állatvédelmi, közigazgatási szempontból is óriási veszély.
A reális lehetőség a szaporodás szabályozása.
A mai technika tárháza óriási. Vannak fogamzásgátlók: ha máshonnan nem, de az emberi gyakorlatból tudjuk, nem mellékhatás nélkül. Kevés csúnyább szót találhat a nyelvünk annál, hogy magzatelhajtás. Orvosilag mégis hasznos dolog lehet a nem kíván szaporulat kivédésére. Itt sem mellékhatások nélkül.
A világ elterjedt gyakorlata, még ha lelkünkben kritizálható is a gondolat, a műtéti fogamzásgátlás, azaz az ivartalanítás. Rossz szó, hiszen az állat ivara és számos arra jellemző tulajdonsága nem vész el, pusztán szaporodási képessége. Nőstényeknél ez hasüregi műtét, hímeknél sokkal egyszerűbb technikai megoldás.
Babonák, tévhitek sokasága csoprtosul a téma köré. Legalább egyszer legyenek kölykei! Teljesen téves felfogás. Kimutatott és sokezer példa alapján kimondható az, hogy a még nem szült nőstények ivartalanítása után az emlődaganatok megjelenési esélye lényegesen kisebb, mint azoké a társaké, akik nem esnek át a műtéten. A legalább egy ellésen átesettek majd megoperáltak esélyei is kisebbek az emlődaganat kialakulására, ám ez az eltérés lényegesen kisebb az előzőeknél. A hímek sem veszítenek karakterükből annyit, mint a babonák mondják: ám a számszerű adatok lényegesen hosszabb életet ígérnek.
A legtöbbet az elhízást emlegetik. Szögezzük le: hízni kajától lehet! Tény, hogy az ivartalanított állat táplálék igénye kevesebb, hiszen nem szerelmes heteken át étlen és szomjan, nem szopják a tejecskéjét évente kétszer úgy hatan-nyolcan. Tehát másképp kell táplálni. Nem az ivartalanítástól híznak el, hanem a tévesen értelmezett szeretettől, amit a gazdi ennivalóval akar megvásárolni tőlük. A gazdi, akinek lelkiismeretfurdalása van, amiért ezt tette – tetette vele, kompenzálni akar a jutalomfalatokkal. És a végén neki lesz igaza: nézd, mi lett belőle, egy töltött zokni!
Nem csak én látom így, hanem a világon mindenki, aki reális állatvédelemmel foglalkozik: a szaporodást és annak minden káros-kóros következményét szabályozni kell! Mai technikai tudásunk szerint ennek kivitelezhető és megfizethető megoldása minden kritikája mellett is a műtéti megoldás.
Ne döntsünk azonnal. Beszéljük meg az érveket és ellenérveket. De legalább beszéljük meg, valaki valakit győzzön meg az igazáról! Keressünk szakembert és beszéljünk róla!
Megjelent a Zöld Sárvár tavaszi számában

SZERELMES TAVASZ

Romantika ide vagy oda: vannak realitások is. Kedvenc háziállataink szerelmi élete lényegesen több bonyodalommal jár, mint ahogyan őket az az első pillanatokban, nyöszörgő, kedves kis gombócként elképzelnénk. Így van ez kutyával és macskával egyaránt, hiszen a szerelem a dolog romantikus része, ám a szaporulat maga a valóság.
A tenyésztők nyilván máshogy látják – ám ott a romantikát a célzott párosítás, az eladható kölykök száma és minősége, az utódok kiállítási eredményei helyettesítik.
A hobby állattartók számára a terhek maradnak. Ezen terhek egyik része a szaporulat: mit tegyek egy rakás kis keverékkel, kinek ajándékozzam el a rettenetesen telített piacon, jó helyre kerülnek-e, keressem-e az állatvédőket? De hát az állatvédők mitől vagy kitől védenék az állatot?
Az éhezéstől, a gazdátlanságtól, vagy tőlem, amiért felesleges szaporulatot engedtem megszületni? Felesleges? Tudom, hogy egyetlen egyed sem lehetne felesleges. Mégis azt kell mondanom, hogy van egy határ, ahol el fog fogyni a reálisan rájuk fordítható táplálék, élettér és nem utolsó sorban a gondoskodás és szeretet. Merthogy a pénz se sok, de valahogy a szeretet se elég ahhoz, hogy a biológiai értelemben jól szaporodó fajokat – így a kutyát és a macskát – korlátozatlan szaporulatával gondozza az ember.
A kegyetlen, de reális lehetőség a szaporodás szabályozása.
folytatjuk...
Megjelent a Zöld Sárvár 2011. tavaszi számában

MIÉRT FÉL MORZSI A RENDELŐBEN?

Egyáltalán, érthetetlen, hogy egy egész kutya miért fél!
Valljuk be: Morzsiék nem szívesen jönnek be. Húzva, vonva, kézbefogva, rimánkodva kerülnek a vizsgálóasztara, riadtak vagy netán agresszívek a félelemtől.
Az okosok azt mondják, hogy a fájdalomérzet, a félelemérzet kondicionálódik, a rossz tapasztalat okozza a menekülés kényszerét. Azért ezt bontogassuk ki, mi fájhat!
Szuri! Hát persze, hogy ez az első, a fájdalom abszolút jelképe! Nos, azért ezt nem kell eltúlozni. Egy bőr alá beadott védőoltás szinte alig jelenthet fájdalmat. Az izomba adottak kicsit fájdalmasabbak lehetnek: mégis inkább azt tapasztaljuk, hogy a kutya számára jóval nagyobb stressz a rögzítés, a beavatkozáshoz való megfogás. Kiemelt kellemetlenség lehet a hőmérőzés, hiszen a számára kevéssé ellenőrzött területen dolgozunk!
Valóban vannak fájdalmas beavatkozások is. Ha már pont itt hátul járunk, akkor a végbélmirigy tisztítása vélhetően nem kellemes. Úgyanígy egy hallójárat gyulladása esetén a kezelés fájdalommal járhat. Mégis sok kutyában a nem fájdalmas beavatkozások is ugyanilyen stresszreakciókat váltanak ki. Természetesen a fájdalmas beavatkozások némelyikénél az állatorvos mérlegeli, hogy azt bódításban vagy altatásban végezze el. Mérlegeli ilyenkor az altatás kockázatának arányát a beavatkozás fontosságával és a fájdalom mértékével.
Mégsem teljes a képünk, ha Morzsi félelmeit csak a fájdalmas élményekhez kötjük. Soha nem szabad elfelejteni a kutya egyik legfejlettebb érzékszervét: az orrát. Mi is tudjuk magunkról, hogy az orvosi rendelő vagy a kórház sajátos szaga – benne a fertőtlenítőszerek, gyógyszerek – bennünk is kiváltják a magunk félelmeit. Morzsiék szagérzékelése nagyságrendekkel múlja felül a miénket.
Annyira szeretném azt mondani, hogy Morzsi olyan okos, hogy tudja, hogy azért csináljuk, hogy neki legyen jó. De ember ésszel nem tudunk kutyaként gondolkodni. Meg azt is valljuk be magunknak: mi is szorongunk az emberorvosi rendelőben!
Morzsit nyugtatgatta, simogatta de a szuriját beadta:

Keresztydoki

az Új kutya novemberi számából

MIT ESZIK A MORZSI?

Hát csontot, nem? Kutya: és ezt minden gyerek tudja, hogy a kutya csontot eszik. Nem értem, miért kell ezt bonyolítani, mindenki mást és mást mond.
Akkor mégis mi az a korszerű táplálkozás? Merthogy a Morzsigazdák mit esznek, ők se tudják. Mondja nekik mindenki az okosat: koleszterintől a rostokig, táplálékkiegészítőktől a vitaminokig, ásványoktól a nyomelemekig. Valószínűleg annyi félét, hogy maguk se tudják, mit egyenek. S esznek tovább.
Mint ahogyan a mai emberi populáció legnagyobb problémája az elhízás, úgy társállataink se maradhatnak le a küzdelemben. Hogyha a dagadt emberek társadalmaiban még a tengerimalacok nagyrésze is májelzsírosodásban szenved, akkor miért csodálkozunk, ha az utcán sétálva megint és megint elhízott kutyákkal találkozunk?
Miután a Morzsigazdák kóros táplálkozási szokásai javarészt lelki eredetűek, lelkük legbelsőbb kincse, aki itt most Morzsi, ugyanúgy lelki célpont. Szeretni akarunk, mert szeretni jó és szép. Ha elveszítettük azt a képességünket, hogy a szívünkkel és a lelkünkkel szeressünk, akkor szeressünk kajával: nézd, milyen boldog! Nem megmagyaráztuk már magunknak is sokszor, hogy a csokiban boldogsághormon van?
Mi lenne, ha többet sétálnánk? Labdázás? Azt nagyon szereti! Ja, éretm. Nincs idő.
S akkor mégis, mit értünk korszerű kutyatápláláson?
Korunk praktikumaként nyilvánvaló a kutyatápok etetése. Itt keveredünk bele a legnagyobb kavalkádba. Mi a jó táp? Ez ezt mondta, a másik másikat ajánl.
Senki előtt nem titok, hogy az állateledelek gyártása és forgalmazása világméretű üzlet, ahol mindenki megpróbálja bizonyítani, hogy nincs nála jobb. A mai Morzsitartó mai kérdése cseppet sem átfogó: egyre kíváncsi, hogy melyik tápot etesse.
A válasz minden esetben az állat élettani igényeinek, fejlődésének kielégítése, azaz a hozzá szükséges tartalom megtalálása. Ebben szakemberek tudnak segíteni -semmiképp sem szóbeszédek vagy a reklámok.
A teljes cikk az Új kutya szeptemberi számában!

MORZSI, PAKOLUNK, UTAZUNK!

Maradjunk a magunk födrészén, az Eu-n belül.
Helyből bukok a nemzetközi oltási igazolvánnyal. A régi formátumú oltási könyvek szinte mindegyikére ráírták, hogy nemzetközi. Jól is hangzott , volt ami több nyelven tartalmazta az adatokat. Igen ám, de mára itthon is cserélni kell őket: ez évtől csak a sorszámozott könyvek elfogadottak.
A sorszámozott könyv nem csak a sorszám / ez azt jelenti, követhető, hogy kinek adták ki / miatt fontos. Formátuma egységes és tartalmazza az állattartással kapcsolatos jogszabályokat is. Tehát újabb, pontosabb – a külföldi utazáshoz mégsem elég.
Útlevél van, kérem, Nemzetközi Állatútlevél. Csak chippel, csak útlevéllel, csak Morzsinak, csak most vagy bármikor, ha utazna.
Az útlevelet a kezelő állatorvos állítja ki, azonnal megvan. Meg kell lennie az azonosításnak is, azaz a microchipnek. Ez is néhány perc. Akkor indulhatunk? Nézzünk csak bele a védőoltások rovatba! Az utazáshoz az egy éven belüli, de két hétnél régebbi veszettség elleni oltás is szükséges!
Így már teljesebb a kép, tanácsunk mégis utazás előtt a pontos tájékozódás a célország szabályai iránt. Únió ide vagy oda, lehetnek eltérések.
Az állatútlevél egyik rovata a veszettség elleni ellenanyagok szintjének igazolása. Mikor kellhet? Vagy akkor, ha a célország megkívánja, vagy ha elhagyjuk az Úniót és vissza szeretnénk térni. Az igazolást vérvizsgálati eredmény alapján állítják ki, melyet jó, ha mellékelünk: angol nyelvű hivatalos irat. A vérvizsgálat legalább két héttel az oltás után történik, azonosított állatnál végezhető el s kijelölt laboratóriumok végzik. Átfutási idejére számoljunk két hetet. Ez az eredmény – természetesen ha megfelelő, azaz Morzsi vérében a veszettség elleni ellenanyagok szintje elér egy megfelelő értéket – egy életre szól. Azzal a feltétellel, hogy a védőoltások szabályszerűen, azaz egy-egy éven belül történnek meg a vizsgálat után.

BÜDÖS MORZSI

Nálam jobban senki sem szeretheti a kis büdöst: de most büdös! Mit csináljak, hiszen együtt élünk és szagolnunk kell egymást. Csak abban reménykedhetek, hogy nem épp most ír egy cikket rólam egy kutyáknak szóló emberbarát újságban, hasonló témában.Súlyos lenne, de azon kívül, hogy lezuhiztam, hidegzuhanyként ért, hogy az én kutyám – mármint a Morzsi – büdös lehet.
Némiképp elcsavarodott orral szagolgatom Morzsit: nem külső szennyeződés. Akkor mi lehet? Elvileg a lába is lehet büdös, de ez nem igaz. Valóban “izzad” a kutya a talpán, ám ez nem jelent a mi orrunkkal bödöset. Ha idegesek, talpuk látható nedves nyomot hagy a járólapon, szaga mégsem kellemetlen.
Akkor a szája! Valami olyat evett? Nem lehet, az akár a következő etetésnél elmúlik. Nem rossz tipp a száj: a fogkő folyamatosan és nagyon büdös szájszagot produkál. A szájban jelenlévő gyulladás – mely leggyakrabban a fogkő és lepedék eredménye – illetve a porózus kövekben és lepedékben élő baktériumok folyamatos, rendkívül kellemetlen szagot árasztanak. Nem csak a bűz, hanem a gyulladás megszüntetése és a fogak megóvása érdekében is indokolt a kezelés.
A hónalj? Na, az biztosan nem, de jó úton járunk: mirigy! A bűzmirigy! Igen, onnan jött a szag! A végbélnyílás körüli bélsár szennyeződés / magyar fordítás: kakis popsi / kizárt, megnéztem. A bűzmirigy - más néven végbélmirigy a tettes.
A végbélmirigyben felgyűlt és besűrűsödött, bomló fehérje tartalmú váladék / egyben a szag tulajdonosa és okozója / fehérjeként allergizálja, érzékenyíti a bőrt, szembetűnően a legvékonyabb, legérzékenyebb területeket is. Ilyen a fülkagyló belső oldala. Tehát a kulcsszavak: büdös, szánkázik, nyalogat, viszket: elsőként a végbélmirigyre gondolunk!

a teljes cikk az Új Kutyaszövettség júniusi számában!

VEMHES SZUKA IVARTALANÍTÁSA

KÉRDEZTÉK - VÁLASZOLUNK!Kérdésével kapcsolatban (a várható ellés előtt néhány nappal történő ivartalanításnak mi a veszélye) a következőket tudom mondani:
a hazai szakmai irodalomban viszonylag kevés ide vonatkozó közlés van a vemhes és nem vemhes szukák ivartalanításáról. Azt viszont leírják, hogy a szuka ivartalanításának optimális időpontja a tüzelés után legalább két hónap elteltével a teljes hormonális nyugalmi időszak. Saját tapasztalataink és a kollégákkal való rendszeres konzultáció alapján azt kell mondanunk, hogy a magas vemhes (a vemhesség harmadik harmadában lévő) szukák ivartalanítását műtéttechnikailag jóval nagyobb rizikójúnak ítéljük meg. Ennek okai a következők:
A vemhes méh érhálózata lényegesen nagyobb forgalmú, így a lekötési helyek biztonságos ellátása nagyobb hibaforrás lehet.
A nagyobb méretű méh eltávolításakor a hasi térfogatváltozás nagyon gyors, illetve az állat folyadékér háztartásából azonnal és radikálisan nagy folyadéktömeget kapcsolunk ki. Ez növeli a sokk veszélyét, mely a műtét során folyamatosan adagolt infúzióval védhető, de rizikótényezőnek nevezhető.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a nagyvemhes szuka ivartalanítása jóval nagyobb veszélyforrás az állatra.

Annak megítélése, hogy a magzatok az ellés előtt néhány nappal már életképesek s gyakorlatilag a műtéttel a megszületendő kölykök euthanasiáját hatjuk végre, úgy gondolom, hogy morális kérdés, melyet egyelőre sem a szakma, sem az állatvédelem nem szabályoz. Ebben az esetben a kölykök az anyai keringésből kikapcsolva oxigén hiányában pusztulnak el.
Miután ez a kérdése felmerült, néhány kisállat praxisban dolgozó kollégámmal konzultálva - közülük jónéhányan szakállatorvosok- arra a következtetésre jutottam, hogy a kutyatartás morális kérdéseit is átérző kollégák ilyen műtétet csak életmentő esetben végeznek el, mint ahogyan azt a mi rendelőnkben is tesszük.