Az alapok: a védőoltások elmélete és gyakorlata
A legesleg lerágottabb csont: a védőoltások elmélete és gyakorlata.
Hány parvója van és a parvó után a kombi vagy a két parvó? És nincs meg a korona, és a herpesz?
Ugye, hogy így beszélünk?
Na, akkor induljunk el inkább gondolkodni!
A védőoltások elméleti alapja az, hogy egy jól szervezett, jól felszerelt hadsereg elé odadobunk egy olyan próbababát, aki ki van festve az ellenség színeivel, kezébe adva az ellenség zászlóját. Tehát: bejuttatok a szervezetbe egy már megölt vagy legyengített, azaz fegyvereitől megfosztott, levágott kezű kórokozót. Ő gyakorlatilag ártalmatlan. De úgy néz ki, mint az ellenség! Mit lép ez ellen a szervezet hadserege? Elsőként további katonákat toboroz, s katonáit kiképzi arra, hogy felismerjék az ellenséget. Honnan? A zászlóról. Mi ez a zászló? A kórokozók háborújában a zászló a kórokozó fehérje szerkezete.
A haditanács kialakít egy stratégiát, haditervet és megkezdi a speciális lövegek, az ellenanyagok termelését. Ezek a lövegek arra a típúsú ellenségrre valók, ám sokszor a hasonlók ellen is jó szolgálatot tehetnek. Tehát: a szervezetnek a raktáraiban jelen vannak a speciális lövegek, a katonák megkapták a kikézést: ezzel az ellenséggel így kell elbánni.
A teljes cikk az Új Kutya októberi számában