Alap állapotként képzeljünk el egy olyan almot, ahol az anyakutya előzőleg többször kapott olyan kombinált oltást, mely parvovírus, szopornyica, májgyulladás elleni összetevőket tartalmaz. Tételezzük fel azt is, hogy rendszeresen féretelenítették: így a vemhesség első harmadában is kapott tablettát. Feltételezzük azt is, hogy jól tejel, a kölykök az első naptól hozzájutottak az anyatej védőanyagaihoz. A kölykök az első négy hétben szoptak, onnantól már ettek is az anyatej mellett és hat hetes korban válaszották el őket. A kicsik két és négy hetes korban átestek az első féregtelenítésen, hat hetesen szépen fejlődnek, ürülékük szilárd. A tenyésztő nyolc – tíz hetes korban értékesíti a kölyköket.
Miért tételezzük fel ezt alapállapotként? Azért, mert mai tudásunk szerint ez az egészséget állapot. Most az alap helyzetet elemezzük, de kitérünk majd az eltérőkre.
A hetedik hétre a kicsik immunhadserege felállt, egészséges, tettre kész katonák képesek harcolni. Sok fegyvert, sok csata leírását is megkapták már az anyakirálynő kincstárából, hiszen az anya az ismert betegségek ellen oltva volt. Ezt az örökséget az anyai vér már a magzati korban, a tej a szopós korban közvetíti. Ez még csak passzív tudás.
Az első oltással kihívjuk őket egy hadgyakorlatra a képzelt ellenséggel. Bedobjuk nekik az ártalmatlanított kórokozót. Vigyázzunk rájuk, kezdők! Első alkalommal több ellenséget nem javaslunk.
A teljes cikk az Új kutya novemberi számában!