A sóra azaz a nátrium kloridra szervezetünknek alapvetően szüksége van. Igen ám, csak ételeink sózására mit használunk? Nézzük a lehetőségeket!
- A kereskedelemben kapható konyhasó a nátrium kloridon kívül kálium kloridot is tartalmaz, akár 20-60%-ban is. Ez már szinte mérgező, de mindenképp káros az emberi szervezetre. Ezen kívül tartalmazhat tartósítószereket, így alumínium vegyületeket, stb. Létezik a jódozott forma: ezt jódhiányos területeken ajánlják a pajzsmirigy működés javítására. Ennek a hatékonysága súlyosan kérdőjelezhető.
- Tengeri só! Nagyon jó lenne az ötlet, ha... A tengerek jelenlegi szennyezettsége során a tengeri sók jó része nehézfémeket is tartalmazhat. Egyesek szerint a benne lévő homoktartalom is lehet egészségkárosító. A tengeri só nagy előnye, hogy számos olyan mikroelemet tartalmaz, melyekre a normális sejtműködésnek szüksége van. /ld. később! /
- Patikai tisztaságú nátrium klorid: ajánlható megoldás, nem tartalmaz káros anyagokat. Nem tartalmazza viszont az előbb említett mikro és nyomelemeket.
-Bányászott tiszta só: ismertebbek a Himalája só és a parajdi só. Közös bennük, hogy a kiszáradt őstengerek földtani rétegeiből bányásszák, az előbbit Pakisztánban, utóbbit Erdélyben. Előnyük tisztaságukon kívül gazdag nyomelem tartalmukban is rejlik. Ez utóbbit azért említem újra, mert a mai étrendünk hiányos ezekben az elemekben. A modern nagyüzemi mezőgazdaság a műtrágyákon keresztül csak néhány anyagot pótol vissza a földbe, tehát a növények sem fogják a mikroelemeket pótolni. Egyéb források is rendelkezésre állnak, pl. a zseniális Béres csepp ugyanezért tud működni.
Magam évek óta a Himalája sót használom és ajánlom: de leginkább azt ajánlom, hogy a fentieket végiggondolva sózzunk!
Érdeklődőknek egy kis irodalom:
- A sók összehasonlítása és a Himalája só
- A káliumozott só veszélyei
- dr. Papp Lajos szívsebész professzor előadása
-A só élettani hatásai
- Az ásványi anyagok pótlásának fontossága